Az adószabadság napja

Eljött az adószabadság napja: július 16-ig az államnak dolgoztunk, mostantól mi szakíthatjuk le saját munkánk gyümölcsét. Sokba kerül nekünk az állam, a hozzánk hasonló országokhoz viszonyítva túlságosan sokba. A kormány belekezdett ugyan a faragásba, de egyelőre messzire nem jutott.

Az adószabadság napja Cipruson március 21-én, Máltán április 28-án jött el, nálunk több mint fél évre volt szükség ahhoz, hogy kielégítsük az állam éhségét.

ado2014

Július 16. mint választóvonal természetesen csak szimbolikus, hiszen az adónkat jellemzően nem egyben fizetjük be, hanem időszakokra elosztva az év során. Az adószabadság napja arra mégis jó, hogy megmutassa, milyen sokba is kerül nekünk az állam.

Rávilágít, hogy több mint fél évet áldozunk egy évben azért, hogy legyen közvilágítás, oktatás, egészségügy, bürokrácia, hogy eltartsuk a politikusokat, köztisztviselőket, közalkalmazottakat, legyenek új cégeink, közútjaink, vasút, stb.

Ilyenkor érezhetjük át igazán: azok a pénzek, amelyekről a politikusok, állami cégvezetők sokszor a nyilvánosságot megkerülve, igen nagyvonalúan döntenek, nemcsak hogy a mi pénzünk, de nem is dolgozunk érte keveset.

A fenti táblázatot böngészve persze jól látszik, önmagában nem attól lesz jobb, vagy rosszabb egy ország, hogy mennyi adót kell fizetni – nálunk fejlettebb és versenyképesebb országokban is magasabb az adó szintje, Ausztria, Németország és Belgium is később ünnepli az adószabadság napját.

Az alábbi ábra a Mazars számításain alapszik, 500 eurónyi bruttó mellett mutatja meg a foglalkoztatás költségeit, a helyzet pedig hasonló akkor is, ha 2000 euróval számolunk: Magyarország sereghajtó.

mazars

                                     businessandlawkft

               

About Dr. Sági István

Honlapjaim: http://www.sagiistvan.hu http://www.businessandlaw.hu
This entry was posted in BLOG. Bookmark the permalink.

Comments are closed.