Adótanácsadás online ingyen

Adótanácsadás online ingyen vállalkozásoknak az interneten. Ezen ingyenes szolgáltatásunkkal kifejezetten cégek életét könnyítjük meg.

Menete:

1, Regisztráció ide kattintva vagy a bal oldalon található “Bejelentkezés / Regisztráció” vagy “További lehetőségek” segítségével.

2, Regisztráció után bejelentkezés és a megfelelő “Fórum” menüben hozzászólást írva lehet kérdezni.

Kérjük, hogy itt csak vállalatokra vonatkozó adótanácsadással kapcsolatos általános jellegű kérdéseket tegyen fel! (Ha úgy érezzük a kérdése túlmutat az ingyenes tanácsadás határán felvesszük Önnel a kapcsolatot.)

Amennyiben privát vagy általánosan nem megfogalmazható kérdése lenne kérjük érdeklődjön szolgáltatásunk iránt, ezen linkre kattintva kérhet további tájékoztatást vagy árajánlatot személyes illetőleg online tanácsadásunkkal kapcsolatban.

Adótanácsadás online ingyen az interneten

                                businessandlawkft

        
               

        

67 kerdes itt: Adótanácsadás online ingyen

  1. maszogep says:

    Tisztelt Sági úr,

    vállakozásként (Kft) kiderült, hogy a birtokunkban van egy földterület, rajta egy romos épülettel. A területtel kapcsolatban nincs semmiféle kivetett ingatlanadó, sem szolgáltatás (közmű stb.), és cirka 15 éve nincs is használatban, parkagon hever. Ezt a területet és a rajta lévő romot (a tulajdoni lap szerint: “kivett üzem”) most egy magánszemély megvásárolná. Az eladás ebben az esetben áfamentes, vagy valamelyik adózás vonatkozik rá (fordított vagy egyenes)? Sajnos nem sikerült értelmeznünk az ominózus 86. paragrafus cikkelyeit…

  2. Sarkany says:

    Tisztelt Dr. Sági István Úr!

    Nappali tagozatos aktív egyetemistaként SZJA szerinti adózás során nincsen járulékfizetési kötelezettségem, amennyiben jól tudom. (egyéni vállalkozásról van szó)
    A kérdésem az lenne, amennyiben vállalkozói kivétet állapítok meg magamnak:
    1. Terhel-e engem is mindenféle befizetendő járulékos adója a bérnek? (Igen/Nem válasz elegendő, ha esetleg néhány adónem kiesik stb ilyen részletességben nem érdekelne a dolog, csak puhatolózás)
    2. Hozzájuthatok-e valahogy úgy a pénzemhez, hogy ne kelljen a vállalkozói kivét után adót fizetnem?
    3. Ha jól tudom osztalékként lenne érdemes felvennem a pénzt,melyet év végén lehet évi egyszer felvenni. Lehetséges-e évközben hozzájutnom a pénzemhez, és év végén csak az adót részt befizetni? (rendszertelen pénzfelvét, például egyik hónapban 10ezer ft, másik hónapban 80ezer ft, számlával nem tudom igazolni hiszen ,,ebből élnék”

    Tulajdonképpen olyan módszer után kapisgálok a kérdéseimmel, mellyel a vállalkozói kivétet terhelő ,,adókat” megspórolom, ugyanakkor évente bármikor hozzányúlhatok a pénzemhez. Létezik ilyen?

    Köszönöm megtisztelő válaszát, nagyon sokat jelentene! Tisztelettel,
    Tibor

    • Tisztelt Tibor!

      Itt vannak a válaszaink:
      1. Terhel-e engem is mindenféle befizetendő járulékos adója a bérnek? (Igen/Nem válasz elegendő, ha esetleg néhány adónem kiesik stb ilyen részletességben nem érdekelne a dolog, csak puhatolózás)
      Igen, amennyiben pénzt vesz ki a vállalkozásból.

      2. Hozzájuthatok-e valahogy úgy a pénzemhez, hogy ne kelljen a vállalkozói kivét után adót fizetnem?
      Nem. Két lehetősége van: Osztalékként vagy vállalkozói kivétként kivenni a pénzt.

      3. Ha jól tudom osztalékként lenne érdemes felvennem a pénzt,melyet év végén lehet évi egyszer felvenni. Lehetséges-e évközben hozzájutnom a pénzemhez, és év végén csak az adót részt befizetni? (rendszertelen pénzfelvét, például egyik hónapban 10ezer ft, másik hónapban 80ezer ft, számlával nem tudom igazolni hiszen ,,ebből élnék”
      Én azt javasolnám, hogy amikor pénzkivét történik, akkor legyen megfizetve utána osztalék SZJA/EHO… mert évvégén pénzzavarba kerülhet.

      Tulajdonképpen olyan módszer után kapisgálok a kérdéseimmel, mellyel a vállalkozói kivétet terhelő ,,adókat” megspórolom, ugyanakkor évente bármikor hozzányúlhatok a pénzemhez. Létezik ilyen?
      KATA adózás. Havi 50e Önnek.

      Üdvözlettel:
      Dr. Sági István

  3. Sarkany says:

    Kedves Dr. Sági István köszönöm a választ, egy apró megjegyzésem lenne csak hogy jól értem-e Önt.

    – ha vállalkozói kivétként pénzt számolok el magamnak HAVONTA, akkor a vállalkozói kivétem után HAVONTA meg kell fizetnem ezeket?

    -Egészségbiztosítási járulék
    -Munkaerő piaci járulék
    -Nyugdíjbiztosítási járulék
    -Szociális hozzájárulási adó

    És ezenfelül ha marad a ,,vállalkozásban” a bevétel-költség után év végén pénz, akkor durván 40% osztalékadó befizetése után hozzájutok a maradék pénzemhez?
    ______________________________________________
    Jól értem Önt ezek szerint? Mindenféle pontos számítást mellőz a kérdésem, csak egy rálátást szeretnék kapni.Köszönöm a megtisztelő választ!

    • Tisztelt Tibor!

      “– ha vállalkozói kivétként pénzt számolok el magamnak HAVONTA, akkor a vállalkozói kivétem után HAVONTA meg kell fizetnem ezeket?”
      Igen.

      “És ezenfelül ha marad a ,,vállalkozásban” a bevétel-költség után év végén pénz, akkor durván 40% osztalékadó befizetése után hozzájutok a maradék pénzemhez?”
      Igen.

      Ez egy nagyon jó cikk ebben a témában, javaslom olvassa el:
      http://profit7.hu/adoszakerto/igy-adozzanak-az-egyeni-vallalkozok

      Üdvözlettel:
      Dr. Sági István

  4. scrinject says:

    Tisztelt dr. Sági István Úr!

    Szolgáltatást végző kisadózó (KATA) vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy kuponos ügyfél részére kell e minden esetben számlát kiállítani, mivel a szolgáltatás elvégzése után készpénz mozgás nem történik. Ugyanis az ügyfél a kuponos cégnek fizet. Gyanítom, hogy kell, de akkor melyik összegről (az ügyfél által a kuponos cégnél fizetett összegről vagy a csökkentett összegről, mely csökkentve van a kuponos cég jutalékával). Ugyanis a kuponos cég jutaléka az nem az én bevételem. A jutalékkal csökkentett összeget én 1 hónap elteltével kapom meg utalás formájában. Összesített számlát pedig év végén, mely bekerül az adóbevallásba. Előre is köszönöm a megtisztelő válaszát, tisztelettel. Zoltán

  5. nubek says:

    Tisztelt Sági Úr,

    cégemtől részvenyjuttatást és részvényopciót kaptam. A cég amerikai, a juttatást a Morgan Stanley-n keresztül kapom. Érdeklődnék, hogy az opció beváltása, illetve a részveny eladasa utani jovedelem, hogy adózik?

    Ha jol tudom, 15% SZJAt és 14% EHOt kell fizetni, de a 14% EHO-t nem kell, ha mas (pl munkajovedelem) utan mar 450.000FT EHOt befizet az ev soran. Ez igy helyes? Kell valami nyilatkozatot tenni ehhez, ha igen, ezt hol kell megtenni pontosan?

    Koszonom valaszat!

    • Tisztelt Nubek!

      A részvényt, amikor megszerzi akkor ugyanúgy fog adózni mint a munkajövedelme, hiszen munkaviszonyára való tekintettel kapta azt.

      A részvény eladásakor valóban így adózik a nyereség (azaz a eladási és a vételi árfolyam különbsége): 15% SZJA és 14% EHO.
      Igen, az EHOnak 450.000 az éves plafonja. De, felhívnám a figyelmét arra, hogy EHO-t nem szokás munkajövedelem után fizetni.

      “Kell valami nyilatkozatot tenni ehhez, ha igen, ezt hol kell megtenni pontosan?”
      Nem kell. Majd az adott évi SZJA bevallásokban kell bevallani a jövedelmet, illetve az adóelőleget az adott negyedéveben megfizetni.

      Remélem segített a fenti.

      Üdvözlettel:
      Dr. Sági István

  6. livia says:

    Tisztelt Sági Úr!
    Kettő EKAER-rel kapcsolatos kérdésem lenne. Harmadik országból hoznánk be Magyarországra brikettet,Ukrajnában bevámolják én Záhonyban kivámoltatom. CMR-el jönne a szállítmány, felrakó és feladó Ukrajna, vevő az én cégem, lerakó az én vevőm cége (mivel én rögtön továbbítással értékesítem). Kell e EKAER számot igénylenem a szállítmányokra?
    A másik kérdésem, ha kell EKAER szám, akkor a kockázati biztosítékkal lenne kapcsolatos. Tehát én befizetem a kockázati biztosítékot (vagyis a rakomány értékének a 15%-át). Ez az összeg felszabadul és újra felhasználható azután, hogy én ezt a rakományt leszállítottam a vevőnek? Vagy ha egy hét múlva jönne még egy rakomány, akkor újból be kell fizetnem a kockázati biztosítékot? Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát! Tisztelettel Lívia

  7. audifan67 says:

    Tisztelt Sági Úr!
    Kezdő autójavító magánvállalkozóként tevékenykedem, ÁFA KATA adózási formában. Szeretném a vállalkozásti tevékenységemet bővíteni használt autók vásárlásával, és javítás utáni eladásával. Viszont tudtommal ha magánszemélytől adás-vételi szerződéssel vásárolok használt autót (ÁFA mentesen), eladáskor állítólag rá kell tennem a 27% ÁFA-t. Ez tényleg így van? Mert ha igen, ezzel behozhatatlan piaci hátrányba kerülök. Állítólag ugyanez vonatkozik a magánszemélytől vásárolt használt alkatrészre is. Valós lehet, hogy egy magánszemélytől (ÁFA mentesen) vásárolt 10.000 Ft-os alkatrész 10% árrés mellett bruttó 13.970 Ft-ért kell hogy adjam?

    Várom szíves válaszát, melyet előre is köszönök.

    Sándor

  8. 2018. január 1. napjától hatályos módosítás a KATA törrvényben, amely alapján alacsonyabb összeget fizethetnek majd az egyetemisták:

    A Katv. 2. § 8. pontja 2018. január 1. napjától egy i) ponttal bővül, amely értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki „a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat”.

    A módosítás alapján a fent említett tanulmányokat folytató kisadózónak az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forintos tételes adót kell majd fizetni a főállású kisadózók havi 50 ezer forint összegű tételes adója helyett.

  9. Dániel Budai says:

    Tisztelt Dr. Sági Úr!

    A közeljövőben tervezek észtországi céget alapítani, ennek elsődleges oka az ottani rugalmas ügyintézés illetve hogy online minden elintézhető, továbbá kedvező az adózás.

    A céges tevékenység jelege cégek közötti szolgáltatás, online tartalmakat készítünk főleg amerikai és ausztrál céges weboldalak számára. Kérdésem az lenne, ha cégem észtországi, a cég címe észt, a hozzátartozó bankszámla is észt, a könyvelés ott történik viszont én mint cégtulajdonos Magyarországon tartózkodom az év nagy részében akkor a magyar adóhatóság kijelenthet-e olyat hogy a cégemnek magyar fióktelepe jött létre amely adóköteles a magyar állam felé.

    Azon kívül hogy magyar állampolgár vagyok és itt tartózkodom nincs más köze a cégnek Magyarországhoz, mivel ügyfelünk vagy partnerünk sem lesz idehaza, se iroda, csak online intézek ügyvezetőként itthonról pár céges dolgot.

Vélemény, hozzászólás?