Tisztelt Dr. Sági István!
Megköszönném, ha választ kaphatnék arra, hogy valóban így van-e a jelenlegi gyakorlat, ahogy azt egy nemrég megjelent cikkben olvastam: http://www.uzletresz.hu/penzugy/20180628-katasok-adozasanak-valtozasai-2018-2019.html
Amennyiben már a főállású katás vállalkozás indítása előtt valakinek pl. volt egy háza, amelybe később az egyéni vállalkozását bejelentette, illetve volt pl. a nevén, magánszemélyként egy személygépkocsija, – s ezekkel kapcsolatban vállalkozásában semmiféle költséget nem számolt el -, ha ezeket eladja, az azokért kapott ellenérték valóban katás bevételnek számít? Vagy rosszul értem a cikkben leírtakat?
Az is felvetődött ezzel kapcsolatban bennem, hogy, ha az említett főállású katás egyéni vállalkozó a vállalkozás székhelyét megváltoztatja és a korábbi székhelyet (ami az egyéni vállalkozó tulajdona továbbra is) eladja, akkor van-e ennek valami következménye, vagy határidő az ingatlan eladhatóságával kapcsolatban?
Köszönet előre is a válaszért!

Tisztelt dr. Sági István!

Egyetem mellett szeretnék dropshippingel foglalkozni, Kata-sként. Az árut aliexpresszről(Kína) szerezném és USA-ba értékesíteném a weblapomon. Közvetlen a termék hozzám nem kerül. Hogyan történik a számla kiállítása, az adó és a vám, és ezek mértéke mekkora lenne? (2-100 dolláros áruk, pl karóra értékesítése esetén)
Válaszát előre Köszönöm,
Bence H.

Üdvözlöm!

Jelenleg alkalmazottként, heti harminc órás, bejelentett munkaviszonyban dolgozom egy cégnél. Emellett szeretnék egy másik cég számára, illetve különböző magánszemélyeknek (elsősorban főiskolai tanulók számára) fordítási feladatokat végezni. Viszont semmiképp nem szeretném ezt „feketén” végezni, nehogy esetleg bármikor az adóhatóság kérdőre vonjon. (Gondolom, ezek után a bevételek után is adóznom kell).
Feltételezem, hogy számlát kellene adnom az elvégzett tevékenységért kapott díjazásról. Milyen tevékenységi formában tudom ezt megtenni? Feltétlenül egyéni vállalkozóként kell ezt folytatnom, vagy van esetleg valamilyen más szóba jöhető vállalkozási forma?
Nehezen tudom előre megsaccolni a tevékenység során várható éves bevétel mértékét, illetve a megbízások gyakoriságát.
Előre is köszönöm segítségét:

M. Kristóf

Tisztelt Dr. Sági István!
Köszönöm szépen a gyors választ! Ha eseti jelleggel mégis lennének kisebb munkák máshonnan is, akkor sem javasolható?
Üdvözlettel:
Jure Csilla

Tisztelt dr. Sági István!
Jelenleg tb-ügyintéző, bérszámfejtő és munkaügyi előadó munkakörben dolgozunk munkahelyünkön teljes munkaidőben másik két kollégámmal együtt. Alacsony a fizetésünk és mivel a munkáltatónk nem tud vagy nem akar nekünk bért emelni, azt mondta nekünk, végezhetjük a munkánkat az eddiginél is kevesebbért, a garantált bérminimumért, a különbözetet pedig KATA-s egyéni vállalkozóként számlázzuk ki nekik. Vagy végezzük teljesen KATA-s egyéni vállalkozóként a munkát. Amennyiben maradna a munkaviszony is, gondolom, a munkaköri leírást és a munkaszerződést úgy módosítanák, hogy megfelelő legyen.
Tudom, hogy a KATA-s vállalkozó számára a törvény (2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1, 14 &) meghatároz 6 feltételt, ami közül minimum kettőt teljesíteni kell. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor a KATA-s vállalkozó védve van. A feltételek az alábbiak:
• a katás a tevékenységet nem kizárólag személyesen végzi,
• az éves bevételének 50 %-át nem a megrendelőtől szerzi,
• a megrendelő nem adhat utasítást a munkavégzés módjára,
• a tevékenység végzésének a helye a katás birtokában áll,
• a tevékenység végzéséhez a szükséges eszközöket nem a megrendelő bocsátja a katás vállalkozó rendelkezésére
• a tevékenység végzésének rendjét a katás vállalkozó határozza meg.
A munkát tudjuk otthonról végezni, egy részét mindenképpen. Van otthon számítógépünk, internetünk, távoli asztalkapcsolattal elérjük otthonról is a bérprogramot, a munkáltatói hálózatot. Bevételünk máshonnan semmi nem lesz, főleg nem lesz 50 % mértékben. A munkáltató nem határozza meg, hogy mikor mit csináljunk, de minden tárgyhót követő 10-ére bért kell számfejtenünk, 12-re elkészíteni a bevallást a NAV-ba és az adatszolgáltatást az OEP-be. A munkát személyesen végezzük otthon is. Persze egymás közt felosztanánk a munkát, esetleg ezt egymás közt kiszámláznánk.
Ez törvényes lehet? Hogy kerüljük el, hogy bújtatott munkaviszony miatt átminősítse a NAV munkaviszonnyá? Ha igen, mit kell beleírni a vállalkozói szerződésbe? Tudom, hogy az éves 1 millió forint feletti számlás kifizetést a munkáltató köteles bejelenteni a NAV-ba. A KATA-s vállalkozónak is bejelentési kötelezettsége van. Azt a partnerét kell bejelentenie, akitől több mint 1 millió forint bevétele volt egy év alatt. A májustól érvénybe lépő adatvédelmi törvény megengedi, hogy a munkavállalók személyi adatait otthon kezeljük?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel. Jure Csilla

Tisztelt Dr. Sági István!

Egyéni vállalkozói témában szeretnék előrébb jutni az Ön segítségével.

Jelenleg KATA rendszerű, főállású kisadózó vagyok, alanyi áfamentes, az alap 50e forint járulékot fizetem be minden hónapban. Sportoktatóként dolgozom, eddig egy cégnél tartottam foglalkozásokat, csak számláznom kellett a cég felé a hónap végén.

Februárban eljöttem erről a helyről, és jelenleg terembérléseken keresztül oldom meg az oktatást, magánszemélyeknek.

Ezzel a lépéssel viszont rendkívül megemelkedett a kiadásom, a terembérlések összegével (havi 75e FT), és nem vagyok biztos benne, hogy így megfelelő adórendszerben vagyok-e, és nem járok-e rosszul a KATA adózással.

Ön szerint az én esetemben van más alternatíva adózás szempontjából, amivel anyagilag jobban járnék?

Válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Alpáriné Eszter

Tisztelt Dr. Sági István!

A következő kérdésben kérném a segítégét.
Szakemberek szolgáltatásainak (alanyi adómentes) közvetítésével foglalkozó induló egyéni vállalkozó lennék (alanyi adómentes). A közvetítésért jutalékot számítanék fel a szakembereknek. A vásárlók magánszemélyek lennének.
El lehet-e járni az alábbiak szerint: a vásárló a közvetítőnek, azaz nekem fizeti meg a szakember szolgáltatásának díját, amely tartalmazza a jutalékot vagy a másik alternatíva, hogy csak a szolgáltatás díját utalja el és a jutalékot a szakember fizeti meg nekem utólagosan. A szolgáltatás díját tovább utalnám a szakembernek,vagyis más nevében, más javára járnék el.
A cél az lenne, hogy a szakmberek bevételei, amelyeket tovább utalnék ne az én bevételemet növeljék. Ez megfelelhet a jogszabályi előírásoknak?

Köszönöm előre is a segítégét!

Üdvözlettel,
Mariann

Tisztelt Dr. Sági István,

köszönöm megerősítő válaszát!
Ha jól gondolom, akkor egyes meghatározott juttatás lehet kizárólagosan, amely 2017-ben 43,66 százalék, -ban pedig 40,71 százalék munkáltatói terhet jelent?

Köszönettel,
Áhli Mariann

Tisztelt Dr. Sági István,

a következőkben kérném a segítségét: nyújtható-e általános üzletviteli tanácsadás, M.n.s. egyéb oktatás, M.n.s. ügyviteli szolgáltatás dolgozóknak választható cafateria juttatásként?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,
Mariann