Adótanácsadás, Üzleti tanácsadás, Adóbevallás készítés

Ha egy mezítlábas állampolgár unión kívülről, praktikusan Kínából rendel bizonyos érték alatt valamilyen árut, nem kell áfát fizessen. Ez a bizonyos érték 22 euró. Vagyis a műanyag kacatok, leértékelt áruk és bizonytalan célra használható kütyük esetében nem kell bonyolult áfaügyintézést végrehajtani és értelemszerűen az áfát nem is kell megfizetni.

A történet vége

Ennek vet véget jövő nyáron az a szabályozás, amely egyrészt minden importot áfakötelessé tesz, másrészt az áfa hatálya alá vonja az online piactereket, vagyis a felületeket, ahol a biznisz zajlik. Ilyen platform az Ebay, az Amazon, a Wish és a többi hasonló portál. Ezek pillanatnyilag nem vesznek részt az adásvételben, csak egy felületet nyújtanak az ügylet létrejöttéhez. A vásárlás a kínai eladó és az uniós vevő között jön létre, a platformnak – jelenleg – semmi köze az egészhez.

További információ az indexen:

Adózás 2020, avagy hogyan adózunk idén:

• Idén január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. Ez az intézkedés nemzetközi szinten egyedülálló próbálkozás a családvédelmi intézkedések keretében.
• 13 százalékról 12 százalékra mérséklődött a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.
• 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshelyadás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
• A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
• A fejlesztési adókedvezmény illetően a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
• Január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.
• A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változott.
• A Kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken január elsejétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
• A csekkes átutalások 20 ezer forintig illetékmentesek lettek, továbbá itt is érvényes lesz a 6.000 forintos illetékmaximum.
• Megszűnik az adófeltöltés társasági adóban, innovációs járulékban és energiaellátók jövedelemadójában.
• Új társasági adóalanyként jelent meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány.
• Emelkedik a hagyományos dohánytermékek jövedéki adótartalma, már most 3 lépcsős adóemelést rögzített a kormány.
• Kedvezőbbé vált a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény.
• Szigorítás jön az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban. A járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válik.
• Minden számláról online adatot kell szolgáltatni, a cél, hogy 2021 tavaszától a NAV elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal eddig csak a 100 ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látta online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is.
• 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.

Melyik törvény tartalmazza a szabályokat?

1. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.)

Ki választhatja a kata adózást?

• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég;
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság;
• az ügyvédi iroda.

Hogyan választható a kata adózás?

• NAV felé történő bejelentéssel
• év közben is választható a bejelentést követő hónap első napjától
• alakulásnál azonnal választható
• kisadózóként a vállalkozást és a mögötte lévő magánszemélyt is be kell jelenteni (lásd alább) és nyilatkozni kell arról, hogy főállású kisadózó lesz-e a magánszemély (lásd alább), illetve, hogy magasabb összegű tételes adó megfizetését választja

Kit kell/lehet bejelenteni kisadózó magánszemélyként a vállalkozásban?

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként kötelező bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében  részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie.

Ki a főállású kisadózó?

Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének például

1. a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a több munkaviszonyt együtt kell figyelembe venni,
2. b) saját jogú nyugdíjas,
3. c) külföldön biztosított személynek minősül, stb.

Mekkora a tételes adó és mikor kell megfizetni?

• A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
• Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
• Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni.
• Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
• A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.
• Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak.

(Forrás: NAV 61. számú információs füzet)

A KATA hátrányai:

• Az iparűzési adót nem váltja ki. A vállalkozónak ezt az adónemet ugyanúgy fizetnie kell, mint a más adózási formát választó vállalkozónak.
• Fokozott adófizetési fegyelem szükséges: adótartozás esetén törlik a KATA adózásból a vállalkozást.
• Adminisztráció: az egyszerű adminisztráció már nem állja meg a helyét, ha alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozó. Költségelszámolást nem lehet alkalmazni, azaz a kiadásoknak, nincs bevételcsökkentő hatása. Ráadásul ÁFA alanyiság esetén már kell vezetni tételes költségelszámolást és ÁFA bevallást kell benyújtani.
• Minimális ellátási jogosultság: mind a nyugdíj, mind a gyermek után járó pénzbeli járandóság, mind a munkanélküli ellátás minimális lesz. Ráadásul a gyermek után járó családi adó- és járulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni.
• A 12 millió forintos értékhatár túllépése esetén 40%-os adót kell fizetni a 12 millió forint feletti bevételre.
• ÁFA mentesség: nem mindenki számára választható és a 12 millió forintos értékhatárt elérve, már ÁFA kötelessé válik a vállalkozó. Hátrány még, hogy a vállalkozó a vele szemben felszámolt ÁFÁ-t nem igényelheti vissza.
• Évközbeni váltás: évközben váltani KATA adózásra, vagy kilépni belőle sok adminisztrációt von maga után. A számviteli átállás bonyolult, el kell végezni a zárást és bevallást kell készíteni, ami jelentős többletmunka.
• Ellenőrzés: a vállalkozó és a vevője is fokozott ellenőrzésre számíthat, mivel az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a munkaviszonyt ezen vállalkozási formában vállalókra. A törvény szigorú megkötéseket tartalmaz. A hivatal a munkaviszony fennállásának vélelméből indul ki, és a vállalkozónak kell bizonyítania ennek ellenkezőjét. Akinek a bevétele nem egy nagy megrendelőtől származik (pl. fodrász, tanácsadó stb.), annak nem lehet ebből problémája egy ellenőrzés során. Azonban akinek a bevétel jelentős része egy vevőtől származik, ott nagyon alaposan mérlegelni kell, hogy ez-e a megfelelő adózási forma számára.

A KATA előnyei:

• Kiszámítható és egyszerű adózás: havonta fix összegű (25.000 Ft vagy 50.000 Ft) adót kell csak megfizetni, ami majdnem minden adónemet kivált. Kata bevalláson felül csak az éves vállalkozói személyi jövedelemadó bevallást kell beadni a vállalkozónak.
• Egyszerű adminisztráció: csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozónak.
• Biztosítotti jogállást ad: azaz a vállalkozó egészségbiztosításra és nyugdíjellátásra is jogosult.
• Gyermekvállalás esetén a gyermek 6 hónapos korától lehet dolgozni a járulék megtartása mellett.
• A 12 millió forintos értékhatár túllépése esetén sem törlik a KATA adózásból a vállalkozást.
• ÁFA mentesség: 12 millió forintos bevételi értékhatárig alanyi ÁFA mentes lehet a vállalkozó. Azaz az áfát nem kell felszámítania az általa kiállított számlában, ami jelentős árelőnyt jelent a piacon.
• Rugalmas: évközben is választható, és évközben is ki lehet lépni belőle.

SZÁZÁVAL VÁSÁROLTÁK TAVALY AZ OTTHONI PÁLINKAFŐZÉSHEZ SZÜKSÉGES BERENDEZÉSEKET, ÍGY AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MÁR MAJDNEM 24 EZER ÜSTÖT VETTEK NYILVÁNTARTÁSBA A HATÓSÁGOK.

– írja a Magyar Idők szerdán megjelent, “Sok helyen rotyogott a gyümölcs, volt keletje tavaly a pálinkának” című összeállításában.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai alapján tavaly nagyjából 2500 főzőberendezést vettek nyilvántartásba, a legtöbbet Borsodban, de Pest megyében, Szabolcsban és Veszprém megyében is nagy volt a kereslet. Így a bejelentett főzőkészülékek száma már 23 662-re rúg. Az otthoni pálinkafőzésből származó állami bevétel nyolcvanmillió forint körül mozgott a 700 forintos úgynevezett “párlatadójegy” értékesítéséből, amit minden egy liter pálinka után ki kell váltani.

Az adóhivatal kimutatásból az is kiderül, hogy tavaly sokan csak a gyümölcscefre elkészítéséig jutottak el, a főzést már inkább szakemberre bízták, nagyjából 8,3 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot készítettek el ügyfeleiknek a főzdék. Az előállítási adatok nagyjából megfelelnek az előző évinek,

Tavaly is a Volkswagen-csoport (VW) adta el a legtöbb járművet szerte a világon, sorrendben immár az ötödik évben, de a német társaságot megszorította a Renault, a Nissan Motor és a Mitsubishi Motors szövetsége, írja az MTI.

A szerdán közzétett adatok szerint a francia és a japán autógyártók szövetsége együttesen 10,76 millió járművet – személyautót és könnyű haszongépjárművet – értékesített tavaly, ami 1,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot.

A Nissan globálisan 5,65 millió autót adott el, ez közel 3 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. A Mitsubishi 1,2 millió, a Renault pedig 3,9 millió járművet értékesített, ami 18, illetve 3 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben.

A Volkswagen AG már a múlt héten közölte, hogy minden márkáját beleértve 10,83 millió járművet értékesített tavaly, 0,9 százalékkal többet, mint 2017-ben. A Scania és a MAN által gyártott nehézgépjárműveket nem számolva a Volkswagen-csoport 10,6 millió személyautót és könnyű haszongépjárművet adott el.

Népszerű az elektromos autók megvásárlását támogató pályázat, az első ütem meghirdetése óta több mint 2000 gépjármű beszerzéséhez kapcsolódó igény érkezett be, minden második esetben már a kifizetés is megtörtént – mondta el Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára a minisztérium sajtóirodájának.

A pályázat 2018 nyarán lezárt első részében a 2,3 milliárd forintos keret terhére mintegy 1600 autóra érkezett támogatási kérelem. A december végi adatok szerint ebből közel 1000 gépjárműre már ki is fizették az igényelt támogatást – tájékoztatott az államtitkár. 

Weingartner Balázs a 2018 októberében újranyitott kiírással kapcsolatban elmondta, hogy eddig 414 gépjárműhöz igényelt támogatást összesen 368 pályázó magánszemély, gazdasági társaság és önkormányzat. A második ütemben már 3 milliárd forintos támogatási keret terhére beérkezett igények közül mostanáig 183 pályázatról született döntés. Fontos különbség, hogy az új pályázati rendszerben a legfeljebb 1,5 millió forintos összeget előfinanszírozás keretében kapja meg a pályázó, ezzel is segítve a mielőbbi autóvásárlásokat.

A program sikerességét mutatja, hogy a régióban hazánkban értékesítik a legtöbb elektromos járművet. A jelenleg is nyitott pályázatban a bruttó vételár 21 százalékára lehet legfeljebb 1,5 millió forint támogatást igényelni, a maximális bruttó vételárat a minisztérium a korábbi 15 millióról 20 millió forintra emelte.

Már a VII. kerületben is parkoló-mérleg díjat kell fizetni, ha valaki szálláskiadásra, például Airbnb-re akar bejegyeztetni egy lakást. Az önkormányzat január 6-én életbe lépett, Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló rendelete alapján egy ingatlan minden megkezdett 50 négyzetmétere után egy parkolóhelyet kell biztosítani, egy parkolóhely megváltásának költsége 2 millió forint plusz áfa (ami azt jelenti, hogy egy 70 négyzetméteres lakás esetén például 5 millió 80 ezer forintot kell fizetni).

A szabályváltoztatást nem nehéz az airbnb-zés megnehezítésére irányuló intézkedésnek tekinteni, ugyanis a turisták általában nem parkolnak a szállás közelében, és még akkor is fizetnek parkolási díjat, ha autóval érkeznek.

Nem a VII. kerület az első, amelyik hasonló díjat vet ki a szálláskiadásra: 2018-ban lépett életbe a VI. kerületben egy nagyon hasonló szabály, ennek értelmében ha valaki Airbnb-re akar bejegyeztetni egy lakást a kerületben, akkor minden szobáért egyszeri, akár 1,5 millió forintos parkoló-mérleg díjat kell fizetnie. Mivel a VI. kerületben a zártsorú épületek miatt új parkolóhelyet általában nem lehet építeni, ezt pénzben kell megváltani, feltételezhetően a VII. kerületben is ez a helyzet.

A VIII. kerületben is nemrég vetettek ki egy új adónemet a rövid távú lakáskiadásra, ez alapján 2019. január 1-től az egyéb szálláshely-szolgáltatásokat nyújtókat a kiadott lakás vagy lakások alapterülete után adóztatja az önkormányzat egységesen 1820 Ft/nm/év értékben. Ez azt jelenti, hogy például egy 120 négyzetméteres lakás után például 218 ezer forintot kellene fizetnie a tulajdonosnak építményadó címén, ha a lakás rövid távra adja ki.

Tavaly a harmadik negyedévben 19 százalékkal nőttek a lakásárak Budapesten az előző év azonos időszakához képest. A budapesti lakásárak növekedése nemzetközi összehasonlításban a harmadik leggyorsabb volt tavaly a harmadik negyedévben – derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből, amely világszerte 150 városban hasonlította össze az ingatlanárak emelkedését 2017 harmadik negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között. Az elemzés eredményeit a Duna House ismertette.

A budapestinél nagyobb mértékben csak a kínai Hszianban és az indiai Ahmedabadban nőttek az ingatlanárak a vizsgált időszakban. A Knight Frank listájának első 10 helyezettje között Európából Budapest mellett Portó, Rotterdam és Amszterdam kapott még helyet. A szomszédos fővárosok közül Zágráb 11,5 százalékos áremelkedéssel a lista 16. helyén zárt, Bukarest pedig az 56. helyen áll, mivel a román fővárosban csupán 5,6 százalékos növekedést mértek.

Az index számításához a Knight Frank a hivatalos állami statisztikákat és a központi bankok adatait használta fel, azaz Magyarország esetében a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adatait vizsgálta.

A Duna House a közleményben hozzátette, hogy saját adatai alapján régiós szinten Budapest belvárosában tavaly kedvezőbb áron lehetett ingatlant vásárolni, mint Bécsben, Prágában vagy Varsóban. Míg Budapest belvárosában 2018-ban a lakások négyzetméterára elérte a 850 ezer forintot, ez a szám Varsóban 865 ezer forintra, Prága belvárosában 1 millió 435 ezer forintra nőtt, míg Bécs belvárosában a lakások négyzetméterára meghaladta a 2 millió forintot.