Céges rendezvények adózása

A munkahelyi rendezvényeken történő általában ingyenes (vagy kedvezményes) részvétel révén a munkatársak egy sajátos, nem pénzbeli jövedelmet szereznek, juttatásban részesülnek (pl. étel-, italfogyasztás, szórakozási lehetőség, oktatási-képzési szolgáltatás, szállás és utazás). Az egyes juttatások adózásával kapcsolatosan az Szja törvény a rendezvény jellegétől függően különböző rendelkezéseket tartalmaz.

A munkahelyi rendezvényeken felmerülő költségeknek lehetnek olyan összetevői, amelyek mindenképpen a magánszemély bevételének minősülnek és fizetendő közterhek társulnak hozzájuk, illetve olyan elemei is, amelyek a magánszemély szempontjából nem számítanak bevételnek így adózni sem kell utánuk. A felmerülő egyes költségelemeket ezért célszerű egyenként megvizsgálni, és felállítani a következő 3 kategóriát:

  • bevételnek nem minősülő egyes elemek
  • biztosan bevételnek minősülő egyes elemek
  • a rendezvény jellege alapján besorolható egyes elemek

Az olyan költségelemek, amelyek egyértelműen a szervezett szakmai rendezvényhez kötődnek és a szabadidős programok szempontjából nem bírnak jelentőséggel nem minősülnek a magánszemély szempontjából bevételnek, így közterhek sem kapcsolódnak hozzájuk. Ilyen elemek lehetnek a teljesség igénye nélkül a szakmai programra bérelt termek díja, a használt eszközök (projektor, kivetítő, hangosítás, stb.) bérleti díja, az igénybe vett technikus költsége stb.

A munkáltatói rendezvényeken, képzéseken azok jellege, időtartama alapján általában sor kerül a résztvevők megvendégelésére, étel-, ital-, frissítő-, és kávéfogyasztás biztosítására. Függetlenül attól, hogy a biztosított étel-, italfogyasztás a szakmai részhez vagy a szabadidős programokhoz kapcsolódik-e, azt mindenképpen a magánszemély bevételének kell tekinteni, és az vagy, mint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy, mint a döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényhez kapcsolódó étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot, mint kifizetőt 16%-os mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség valamint 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az étel-italfogyasztás mellett ugyancsak a magánszemély adóköteles bevételének fognak minősülni azok a költségelemek, amelyek egyértelműen nem a szakmai rendezvényhez kötődnek, kizárólag a szabadidős programok miatt merültek fel. Ilyennek minősülnek többek között a szabadidős, szórakozási programok, a különböző sportprogramok, terem-, és pályahasználatok stb.  A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot, mint kifizetőt szintén 16%-os mértékű személyi jövedelemadó és 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A költségek legnagyobb részét kitevő utazási, illetve szállásköltségek esetében egyértelmű besorolás nem adható. A juttatás minden körülményét gondosan mérlegelve lehet besorolni magát a rendezvényt

  • vagy hivatali, üzleti utazásnak,
  • vagy döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek.

A rendezvény akkor tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, ha az a magánszemély jövedelmének megszerzése és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében merült fel. A hivatali, üzleti utazás szállásdíját és az utazási költséget a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, tehát az nem jelent adóköteles juttatást.

Ezzel szemben, amennyiben a rendezvény összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre lehet jutni, hogy az inkább szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor a társaságot, mint kifizetőt a juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a korábban ismertetett adókötelezettségek terhelik.

                                     businessandlawkft

               

About Dr. Sági István

Honlapjaim: http://www.sagiistvan.hu http://www.businessandlaw.hu
This entry was posted in BLOG. Bookmark the permalink.

Comments are closed.