Tisztelt Dr. Sági István!

Köszönjük szépen a gyors választ!

A tulajdoni lap ki lett kérve idén is. Széljegyzetet nem láttam rajta. Sőt, a 2005-ös vételnek nincs is nyoma rajta. Csak a 2013-as “Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasítása” a másidik szerződéskötés után. Ez az utolsó bejegyzés is egyben a tulajdoni lapon.

Van esetleg részletesebb verzió, mint az ügyfélkapuról letöltött “Nem hiteles tulajdoni lap”? Mikor utána olvastam, ezt találtam: “Az elutasítás tényét abban az esetben nem kell bejegyezni a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés iránti kérelem vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat olyan hiányosságban szenved, amelyet hiánypótlásra irányuló eljárásban sem lehet pótolni.” Emiatt lehet az, hogy 2005-ben még egy elutasított kérelmet sem látunk?

A tartozásra vonatkozó utolsó bejegyzés egy ~1,5 millió forintos az OTP Faktoring követeléskezelőtől még 2011-ből. Ezen kívül semmi információnk róla. Van értelme bíróságon kívül személyesen megkeresni az eredeti tulajt? Ha félretájékoztattak az adósság mértékéről, talán még egy pl. 2 milliós tartozást is megérheti kifizetni.

Nagyon köszönöm!

Üdv,
Attila

Tisztelt Dr. Sági István!

Először is szeretném előre megköszönni a segítségét.

Röviden összefoglalnám a problémámat. Meghiúsult ingatlan adás-vétellel keresem meg. 2005-ben nagyapám akarta egy lakást megvenni. Mivel én és húgom kiskorúak voltak, édesapámnak kellett aláírnia a szerződést helyettem és húgom helyett, de ő se foglalkozott sajnos azzal, hogy rendbe ment-e az adásvétel. Az eladó hozta az ügyvédet, és a szerződéskötés, birtokbavetel után nem kért ki tulajdoni lapot.

Az én meg húgom nevére lett véve a lakás, és a közművek, közös költség a mi nevünkre szól, viszont 2010 környékén jött egy értesítés, hogy el akarják arverezni a lakást, mire az eredeti ügyvédet felhivta apám, és ő azt mondta, hogy elintezi a dolgot. Nagyapám már 2007-ben meghalt, viszont az idő nagy részében üresen állt a lakás. Aztán 2012-ben a válság után jelentkezett egy ausztrál vevő, de az ügyvédje megtudta, hogy nem a mi nevünkön van az ingatlan, mert az adásvételi szerződést formai hibásan adta be az eredeti ügyvéd, és a foldhivatal kért javítását se teljesítette, utána pedig az eredeti tulaj több tartozását is a lakásra terhelték.

2012-ben a vezetékneve után előkerítettem a tulaj rokonát, és a tulajt is. A rokontól már tudtam, hogy tudnak arról, hogy a tulaj parkolási bírságát és még egyéb otp-s tartozását ráterhelték a lakásra, szóval minimum rosszhiszeműek voltak, ha nem ez volt alapból a cél… Viszont 2012-ben az új ügyvédünk formailag helyes szerződését aláírta a tulaj, csak az a tartozás miatt nem lép életbe.

Ezután szerintem nem jó megközelítéssel, de az új ügyvédünk tanácsára az eredeti ügyvédet pereltük be úgy, hogy a biztosítója fizesse ki a tulaj tartozását, hogy életbe léphessen a szerződés, mert ezzel kárt okozott nekünk. Az intrum justitia nem adta ki pontosan a tulaj tartozásának mértékét, de tárgyaláson kívül már 2014-ben is 4-5 millióra mondták az üggyel foglalkozók, amikor még nem sokkal többet ért egyáltalán a lakás, mint ez az összeg. Az eredeti ügyvéd nem jött el egyszer sem a tárgyalásra. Olyan indokokkal, hogy nem ért minket kár, elévült már az ügy, stb. Az lett első és másodfokon is a döntés, hogy bár nem évült el az ügy, de nem ért minket kár. Édesapám kifizette a bírósági költségeket, és azóta is áll az ügy. Húgom használta a lakást, nem emelt szót ellene senki, az eredeti tulaj se akar kitúrni onnan minket, nem is láttuk 2012 óta.

A kérdésünk csak annyi lenne szerintem, hogy ha én veszem a kezembe a dolgokat, merre lenne érdemes mozdulni. Valószínüleg egy komolyabb ügyvédre lenne szükség, és vele folytatni a tulajjal szemben? Vagy a tulajt keressem meg újra, hogy ugyan mondja már meg, hogy milyen tartozásai vannak, mennyi, és mi a terve vele? Van esély rá, hogy elévül valamilyen tartozása? Vagy például azért is érdekelne minket ez, mert ha például csak 1-2 millió lenne, a jelen ingatlanpiacon még azt is megérné inkább kifizetni csak hogy a mi tulajdonunkba kerüljön a lakás. Elbirtoklásnak nem lenne esélye? Mert lassan 15 éve fizetjük a lakás minden költségeit.

Köszönjük szépen!

Üdv,
Attila

Tisztelt Dr. Sági István!

Találtam egy jó lakást megvételre, viszont az eladó azt szeretné, ha októberben kifizetném az vételár 90%át előlegként. Ekkor megtörténne a ‘birtokba adás’ (ami nem tudom pontosan mit jelent), de mivel adózási szempontból neki az a jó, ha majd csak 2019ben adja el a lakást, ezért a végleges szerződést januárban kötnénk, és csak ekkor akarja lejelenteni a földhivatal felé. Ezt jogilag hogyan tudjuk úgy lepapírozni, hogy ne lehessen gondom belőle? Mi van ha ő még novemberben vagy decemberben nagy összegű hitelt vesz fel a lakásra, vagy bármi más módon elúszik az ingatlan, úgy hogy már nála van a pénzem nagy része is?
Köszönöm! Nóra

Tisztelt Dr. Sági István!

Azt szeretném kérdezni, hogy Ön szerint érdemes-e, és ha igen, milyen módon belevágni banki bedőlt ingatlan vételbe? Találtam egy Malleus KFT nevű céget, akik ilyen lakásokat hírdetnek, de egy kicsit gyanakvó vagyok.

Köszönettel, Nóra

Tisztelt Dr. Sági István!
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Üdvözlettel:
Nóra

Tisztelt Dr. Sági István!

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e bármi probléma azzal, ha olyan lakást veszek ami nem lakásként hanem irodaként van nyilvántartva? Ez egy garzon, amit lakásként is lehet használni.
Egy ilyen ingatlanban ugyan úgy lehet lakni, kiadni, esetleg később eladni, vagy van valami buktatója?
Köszönöm: Nóra

Tisztelt Dr. Sági István!

Köszönöm szépen a válaszát!
Az illetéken felüli adózás is érdekelne, ezért konkrét számokkal leírom az esetet.

2010-ben lízingeltem (nyílt lízing) magánszemélyként az OTP Ingatlanlízing Zrt-n keresztül az alábbi új építésû ingatlanokat: (az árak tartalmazzák az ÁFÁ-t)
Lakás 34 milió Ft
Garázsbeálló 3 millió Ft
Tároló 1 millió Ft
Lízing kezdeti összege: 30 millió Ft

2018-ban élve a vevõkijelõlési jogommal, a lízing lejárata elõtt más magánszemélyt jelölök ki a lakás tulajdonosának, anélkül hogy közben tulajdonossá válnék. Tehát az OTP Ingatlanlízing Zrt. nem a lízingelõnek (nekem) adja el a lakást, hanem a lízingelõ által kijelölt 3. személynek, aki elõtörleszt, és ezen felül ad a lízingelõnek (nekem) még egy összeget, mivel a lakás értéke időközben nőtt:
Maradék lízing összeg ami végtörlesztésre kerül: 24 millió Ft
Maradványérték: 0 Ft
További összeg amit lízingelõként kapok a kijelölt vevõtõl, mivel az ingatlan értéke növekedett: 30 millió Ft
A garázs és a tároló a lízingelõé (enyém) marad.

Ebben az esetben milyen jogcímen, és mennyit kell adóznom?
Ingatlanügyletnek számít ez? Érvényesíthetõ az 5 év utáni ingatlan értékesítés utáni adómentesség?

Nyílt végű ingatlanlízing eladással kapcsolatos kérdésem lenne.
2010-ben kötöttem új építésű lakásra + garázshelyre + tárolóra Budapesten nyíltvégű ingatlan lízinget. Milyen adózási kötelezettségeim lesznek 2018-ban (szja, illeték, stb) az alábbi két esetben:
– A vevőm végtörleszti a lízinget, és ad nekem még X összeget amivel egyből őt jelölöm ki 3. félként az ingatlan tulajdonosának
– A vevőm végtörleszti a lízinget, de először én lépek a tulajdonjogba, majd ezután X összegért eladom a vevőnek az ingatlant

Köszönöm! Üdv. Nagyné