Tisztelt Zsolt!

Az idevágó illetéktörvényi rész:

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

21. § (1) Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét – a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
(2) Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(3) Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(5) A (2) és (4) bekezdésben említett adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig
a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.
22. § Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a.

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Detti!

Igen, számlát kellett volna kérnie.

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Kedves Zsolt,

Ügy1: Az ajándékozáskor elvileg az Ügyvéd tájékoztatta, hogy vane-illeték fizetési kötelezettségéről. (Elvileg nem volt, de ez most nem is kérdés.)

Ügy2: Mivel alacsonyabb áron adta el az ingatlant, mint azt ajándékozáskori értéken kapta, ezért nincs SZJA fizetési kötelezettsége. (7M vs 4,55M)

Ügy3: Az a tény, hogy új ingatlant vásárolt Ügy1 és Ügy2 szempontjából nem releváns.

Remélem segít a fenti.

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Cseh Attila!

Amennyiben ajándékba kapta ezt az összeget, úgy ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége van:

“Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1)38 Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.”

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Tandris85!

Nem kell adóbevallásban feltüntetni és illetékmentés:
Mentes az ajándékozási illeték alól:
az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Benedek!

Amennyiben más jogviszony nem áll fent a két magánszemély közt, akkor az illeték köteles lesz, hiszen “ajándékozásnak” minősül:

“Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1)38 Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.”

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Anna!

Az SZJA törvény szerint:
“egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.”

Az Ön által gondolt kivétel csak az Őstermelőkre vonatkozik:
http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/ugyfelszolgalatok/segitszja.html

Nem kell bevallást benyújtania: ha az adóévben egyáltalán nem vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani, illetve ha az adóévben kizárólag adómentes jogcímen szerzett bevételt.
Akkor sem kell bevallást benyújtania, ha Ön mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó – támogatás nélküli – bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, és más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Raksányi Márton!

Abból amit írt, arra következtetnék Önnek a “háztartási munka” lenne a megfelelőbb. Itt talál további információt:

http://www.adoklub.eu/ado-klub/adoklub-mindenkinek/adoszakerto/haztartasi-alkalmazott/

http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/ugyfelszolgalatok/
segithaztartas.html

Üdvözlettel:
Dr. Sági István

Tisztelt Zoltán!

Ez alapján válaszolnék:

http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/Egyeni_vallalkozok_sz20150209.html

“Egyéni vállalkozók szja-bevallása
Az egyéni vállalkozóknak, és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek – a 1453 számú nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával 2015. február 25-ig kell eleget tenniük személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségüknek, valamint e határidőig kell teljesíteniük személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségüket is.
Bevallás benyújtására kötelezettek azok is, akik nem folytatták egész évben tevékenységüket. Az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét az adóévben megszüntette és azt az adóév folyamán nem kezdte újra, vagy az adóév utolsó napján (is) szüneteltette, a bevallás benyújtására 2015. május 20-ig kötelezett.

Az egyéni vállalkozó 2014. évi tevékenységéről az előző évekhez hasonlóan a bevallási csomag 1453-13-as lapjainak kitöltésével számolhat el.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékát és nyugdíjjárulékát is a 1453-as bevallásban teljesíti.

Az egész évben kata szerint adózó vállalkozót egyéni vállalkozóként nem terheli szja-bevallási kötelezettség, a 14KATA nyomtatványon kell nyilatkoznia az adóévben elért bevételről. Akik az év egy részére vonatkozóan személyijövedelemadó-fizetésre kötelezettek, azoknak mindkét bevallást be kell nyújtaniuk az alanyiságuknak megfelelő időszakokra.

Az elektronikus bevallásra kötelezettek csak elektronikusan nyújthatják be bevallásukat.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek kizárólag belföldi pénzforgalmi számlájukról utalhatják a bevallott adót. Egyéb esetben a kötelezettség teljesíthető átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás befizetéssel, csekkel.

Veszprém Megyei Adóigazgatóság”