Ingatlan tanácsadás online ingyenesen

Ingatlanvásárlással, – eladással és ingatlanokkal kapcsolatos ingyenes tanácsadó fórum az interneten.

Menete:

1, Regisztráció ide kattintva vagy a bal oldalon található “Bejelentkezés / Regisztráció” vagy “További lehetőségek” segítségével.

2, Regisztráció után bejelentkezés és a megfelelő “Fórum” menüben hozzászólást írva lehet kérdezni.

Kérjük, hogy itt csak ingatlannal kapcsolatos általános jellegű kérdéseket tegyen fel!

Ingyenes tanácsadó szolgáltatásunk célja, hogy online segítséget nyújtson Önnek az esetlegesen felmerülő albérlettel, adás-vétellel, örökléssel kapcsolatos kérdésekben. (Ha úgy érezzük a kérdése túlmutat az ingyenes tanácsadás határán felvesszük Önnel a kapcsolatot.)

Amennyiben privát vagy általánosan nem megfogalmazható kérdése lenne kérjük érdeklődjön szolgáltatásunk iránt, ezen linkre kattintva kérhet további tájékoztatást vagy árajánlatot személyes illetőleg online tanácsadásunkkal kapcsolatban.

Ingatlan tanácsadás online ingyenesen az interneten örökölt ingatlan eladása utáni adózás 2020, ingatlan eladás utáni adózás 2020, albérlet adózás 2020, öröklés utáni adózás

Visszajelzés
253 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakkal kapcsolatban kérném szíves segítségét:
Szeretnénk megvásárolni egy építés alatt álló ingatlant. Jelenlegi állapota: főfalak+belső válaszfalak állnak, külső szigetelés vakolással elkészült, tetőszerkezet kész (ablakok, ajtók nincsenek még).
Az lenne a kérdésem, hogy jelen állapotában, amennyiben hitelből szeretnénk megvásárolni, minek minősül a ház? Valamint, hogy milyen iratokat kellene bekérnünk a tulajdonostól.
Szíves segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvédúr,

A kérdésem az lenne, hogy a szomszéd felé szeretnénk nyitni átláthatatlan fix ablakot. Az ablak fix lenne átláthatatlan (70×120 fekvő) és kb 1,8m magasan. A szomszéd beleegyezett az ablak nyitásába. Van valamilyen jogszabály ami megakadályozna minket az ablak nyitásában?

Amit olvastam jogszabályt az csak nyitható ablakra vonatkozott ami átlátható volt (0,4m2 es 1,8 m magasban csak kisebb helységeknél).

Sajnos nincs 3 méter a ház és a szomszéd telke között. Elegendő lenne írni a szomszéddal egy aláírott beleegyezést az ablak nyitására?

Válaszát is előre köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném tudni, az osztatlan közös tulajdonú ingatlanommal kapcsolatban, hogy a beköltözésemkor aláíratott szimpla megállapodás közös vízdíjra és szolgalmi jogra érvényes-e? Csak az én és egy másik tulajdonos aláírásával, aki ma már csak haszonélvező. A szolgalmi jogra vonatkozóan, azzal soha nem éltek, a telkemre be sem léptek a tulajdonosok. Tulajdoni lapon nincs bejegyezve. A házzal, vízórával kapcsolatosan semmit nem intéztek az elmúlt 30 évben. Tudtommal 15 év után a szolgalmi jog elévül.
A másik, hogy felújítás van náluk. A telekrészeket elválasztó kerítés mentén van a házuk oldala. Amiről vakolat hullott a telkemre a télen. Kinek milyen kötelességei és jogai vannak ezzel kapcsolatban? Én nem akadályozom a bejutást, ők viszont már most követelik azon a részen levő bokrok, fa kivágását. Amelyek már beköltözésem előtt is ott voltak. Köteles vagyok kivágni, vagy a felújítással okozott károkra, telekhasználatra kérhetek-e kártérítést? Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Megvásároltunk egy, a tulajdoni lapon “kivett lakóház és udvar”-ként futó külterületi ingatlant, ahová állandó lakcímen már be is jelentkeztem. Most meg szeretnénk venni az ezt a területet három oldalról határoló szántót, mert csak azon át tudunk bejutni a lakóingatlanba, és mert gazdálkodni szeretnénk. (Az átjárási probléma miatt még átjárási szolgalmat is kellett alapítanunk rá a vételkor.) Korábban a kivett rész és a szántó is egy tulajdonosé volt, ezek mindig összetartoztak. Tavaly elindítottuk a vételi szándékunkat a szántóra, mint elővételre jogosult helyben lakó szomszéd és aktív földműves (őstermelő), de most elutasították azzal, hogy a kivett terület nem föld és nem tanya, szomszédok pedig csak akkor lennénk vele, ha “föld” lenne a tulajdonunk minősítése, nem pedig “kivett terület”. Hozzáteszem, a lakóingatlanunk a lakcímében tanyaként szerepel! Az elővásárlásra jogosult szomszédnak, ha sikerül megvennie ezt a szántót, akkor mind a négy oldalról az ő földje közepébe szorulunk. Akkor pedig a mi kivett ingatlanunk semmit sem fog érni, még eladni se lehet, hogy kihátráljunk ebből a helyzetből… Van-e ilyenkor valami megoldás, hogy figyelembe vegyék a helyzetünket is a döntéshozók, ne csak “fűnyíró” elven alkalmazzák a földtörvényt?
Nagyon köszönöm előre is a válaszát!
Üdvözlettel.

Tisztelt Hölgyem!

Szeretnék állásfoglalást kérni. Van egy Magyaroszágon lévő ingatlan, aminek a tulajdonosa kinai és jelenleg is Kínában él. Ezt az ingatlant szeretnénk megvásárolni, de a jelenhelyzetben és a közleljővőben sem tudjuk személyesen lebonyolítani. Ennek okán szeretnénk más módon megvásárolni. Kértünk ki több ügyvédi véleményt is, de eltérőek voltak.

1. Az adásvételi szerződést megírjuk itthon elpostázzuk a tulajdononak, aki a konzulátosunon személyesen aláírja, majd visszaküldi, ezt követően pedig mi visszaküldjük az aláírt példányt.
2. Egy másik magyarországi ügyvéddel meghatalmazást készített a tulajdonos, és ő jár el (ügyvéd) az ügyében. Amit szintén postázással, illetve konzulátuson való aláírással old meg.
3. Skypos alárással készül el az adás-vételi szerződés. A skypos alárírás csak abban az esetben lehetséges, ha a tulajdonos magyarországon tartózkodik?

Várom szíves válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Telket vettem 2017-ben építési céllal. A NAV-tól értesítést kaptam a vagyonátruházási illeték befizetése alóli mentességről azzal a feltétellel, hogy az építkezés 4 éven belül befejeződik.
Megváltozott családi körülményeim miatt a telket 2019 őszén el kellett adnom. Azóta semmiféle értesítést nem kaptam illetékfizetési ügyben.
Kérdésem:
1) Kell vagyonátruházási illetéket fizetnem?
2) Van valamiféle bejelentési kötelezettségem, vagy türelmesen várjak a NAV értesítésére a fizetendő összegről és határidőről?
3) 2020 május 20-ig adóbevallást kell készítenem, melyben szerepelnie kell bevételként az eladott telek vételára és eladási ára közötti összegnek. Tudomásom szerint a vagyonátruházási illeték is levonandó az eladási árból, hogy kiszámítsuk az adóalapot. Mi a teendő, ha az adóbevallás leadási határideéig nem érkezik meg az értesítés a vagyonátruházási illetékről?
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Judit

Tisztelt Ügyvéd Úr,
köszönöm gyors válaszát.
Kérem, szíveskedjen megerősíteni, hogy ez esetben csak függő hatályú tulajdonosi bejegyzésünk lehet.

Köszönettel,
morninglemon

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Új építésű lakóparkban szeretnénk lakást venni.
A használatba vételi engedély folyamatban van, illetve a tulajdoni lapon széljegyen szerepel a Társasház bejegyzése iránti kérelem is.
Ezt követően azonban van egy perindítás tényének feljegyzése iránti kérelem is széljegyen, amely a lakópark egy másik lakásával kapcsolatos.
Az Eladó a végleges adásvételi szerződésben szavatolja, hogy az általunk megvásárolni kívánt ingatlan független a fenti pertől és az per-, teher- és igénymentesen kerül(ne) birtokunkba.
Mivel lakáshitelt is szeretnénk felvenni, Ön szerint az Eladó ezen nyilatkozata elegendő lehet a hitelt nyújtó banknak?
Illetőleg, egy ilyen kitétellel megkötött adásvételi szerződés esetén is csak függő hatályú lehet a tulajdonosi bejegyzésünk?
Várom szíves válaszát,
Köszönettel?
morninglemon

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Jelenleg albérletben lakunk a párommal, amely szerződése határozatlan idejű, felmondási idő nem szerepel benne. Múlt hét pénteken (02.27) írásban bejelentettük felmondási szándékunkat a tulajdonosnak (Facebook messengeren keresztül, mert ott tartjuk vele a kapcsolatot), aki azóta sem hajlandó velünk megbeszélni a részleteket. Ilyen esetben, ha a szerződés nem rögzít felmondási időt, a törvény előír kötelezően “lelakandó” időt, vagy bármikor elmehetünk?

Válaszát előre is köszönöm,
Tímea

                                businessandlawkft